www.kardiocenter.hu
 

Hypertonia, magasvérnyomás

Vezető: Dr. Szauder Ipoly
 
European Cardiologist of ESC
Clinical Hypertension Specialist of ESH
www.kardiocenter.hu
 

Alattomos, néma gyilkos: Hipertónia - Orvos Válaszol                                                           

Miért alattomos ez a betegség?

    Alattomos, mert kezdetben nem vevődik észre. Lappangva, némán, mintegy lopakodva kezdődik. Panaszt, tünetet kezdetben nem okoz. Később azonban gyilkossá válhat, mert akár tragédiába torkolló, halálos  szövődményei alakulhatnak ki: szívinfarktus, agyi érbetegségek. Ezek váratlanul, mintegy derült égből villámcsapásként jelentkezhetnek az addig magukat egészségeseknek vélőknél. Sokan tehát még nem is tudják hogy már ők is „betegek”, hiszen a hipertónia betegség kezdeti szakaszában még nem jelentkeznek egyéb betegségre utaló jelek, ”csupán” a magas vérnyomás.
 

Gyakori betegség-e hipertónia?

    Igen, a leggyakoribb népbetegség ! A statisztikai adatok szerint a lakosság 20-30 %-ánál (!) alakulhat ki magas vérnyomás, a hatvanöt év felettiknél pedig 50 %-ban !
 

Mit tekintünk magas vérnyomásnak?

   Magas vérnyomásnak tekintjük, ha három különböző alkalommal, legalább egy hetes időközben a nyugalomban mért vérnyomás értéke meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. (A felső, más néven szisztolés értéket a szív bal kamrájának vért kilökő összehúzódásakor, az alsó, úgynevezett diasztolés értéket a szív bal kamrájának ellazuláskor mérjük).
 

Mi a vérnyomás normális értéke?

Míg régen azt gondolták, hogy idős korban normálisan is magasabb lehet a vérnyomás, mai tudásunk szerint (sok ezer vizsgálati adat alapján: HOT – hipertónia optimális terápiája nevű, bizonyítékokon alapuló multicentrikus vizsgálat) ez már nem igaz. Idős korban is (mint a fiataloknál), a normális vérnyomás elérése a cél.

   A Magyar Hypertonia Társaság legújabb irányelvei alapján:

   Optimális vérnyomás a 120/80 Hgmm alatti (széleskörű vizsgálatok szerint ez biztosítja a leghosszabb életet).

   Normális vérnyomás  a 120-130  Hgmm közötti szisztolés és 80-85 Hgmm közötti diasztolés értéknél ( ennek elérését tűzzük ki célul a hipertóniás betegek vérnyomásának beállításakor)

   Emelkedett normális vérnyomásnak nevezzük a 130-139 Hgmm  közötti szisztolés, vagy 85- 89 Hgmm közötti diasztolés értékeket.

   Kóros vérnyomás különböző fokozatairól beszélünk 140/90 Hgmm feletti értékeknél.
 

Milyen panaszokkal illetve tünetekkel járhat a hipertónia?

Sajnos gyakran tünet és panaszmentes formában kezdődik, hiszen az emelkedett vérnyomást a szervezet még jól tolerálja (ezért is nevezzük alattomos betegségnek).

Enyhe formájában gyakori a szapora szívverés érzése, mely akár rohamokban is jelentkezhet. Kísérheti verejtékezés, fáradékonyság, fejfájás, mely gyakran, de nem mindig tarkótáji. Súlyosabb esetben nem forgó jellegű szédülés, átmeneti látászavar, hallászavar, kéz-láb gyengeség, jelzi az agyi keringés érintettségét. A fulladás (fizikai terhelésre), mellkasi nyomó fájdalom pedig  a szív terhelésére utal.
 

Igaz-e hogy a hidegrázás lehet a magas vérnyomás első tünete?

   Igen, gyakran előfordul, hogy az addig nem ismert hipertóniát a vérnyomás kiugrással párosuló hidegrázásról lehet felismerni. Jellemzője, hogy nincs láza a betegnek (mert a láz emelkedés a hidegrázás másik leggyakoribb oka), s a panaszok alatt jelentősen emelkedett vérnyomást lehet mérni. Ilyen esetben azonnal célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel ebben a stádiumban a szervi érintettséget kimutató kivizsgáláson túl már biztosan gyógyszeres kezelést igényel e betegség.
 

Mindig alacsony volt a vérnyomásom, miért lett magas? 

   Gyakoriak a tipikusan önnyugtató (és önbecsapó) példák: „nekem eddig mindig alacsony volt a vérnyomásom, most sem lehet magas. Csak, ha ideges vagyok, akkor megy fel a vérnyomásom”. Sokan hajlamosak a hipertóniát bagatellizálni: „ igen, tudom, hogy néha magasabb a vérnyomásom” vagy: „régóta tudok már ingadozó vérnyomásról”.

   Gyakorló orvosi tapasztalatok szerint a fenti kijelentések mögött az esetek többségében már hipertónia betegség állhat.
 

Mi az a fehérköpeny hatás?

   Fehérköpeny hatásnak nevezik azt a jelenséget, amikor az orvos által a rendelőben mért vérnyomás magasabb a beteg által otthon mértnél. Ennek oka az orvosi vizsgálat idegi reakciót kiváltó vérnyomásemelkedést okozó tényezői. Mai felfogásunk szerint ez a fehérköpeny hipertónia is állandósulhat, átalakulhat valódi, szövődményeket okozóvá.
 

Mikor mérjük a vérnyomást?

   Több napszakban, legfontosabb felébredés után, reggel, azonnal. Ha éjszakás műszakban dolgozik, vagy éjszakázós típus, akkor az éjszaka folyamán többször is, majd a nappali alvás utáni felébredéskor is.

   Fontos volna a vérnyomásmérésre a megfelelő körülmények megteremtése. A páciens mérés előtt egy órával ne igyon kávét (bár a kávé a közhittel ellentétben csak csekély mértékben emeli a vérnyomást, ezért napi 2-3 kávéjáról nem kell lemondania a hipertóniás betegnek sem). Legalább tizenöt perccel előbb hagyja abba a dohányzást, öt percig üljön vagy feküdjön. Célszerű, ha a hipertóniás beteg ezeket a körülményeket otthoni mérések alkalmával megteremti.

Ingadozik-e normálisan is a vérnyomás?

   Ismeretes a vérnyomás normális napszaki ingadozása. Értéke éjszaka a legalacsonyabb, s hajnalban, reggel a felébredéskor a legmagasabb. A vérnyomásértékek szellemi vagy fizikai terhelésre, normális esetben is széles határok között mozoghatnak. Sportteljesítmény vagy szexuális aktus akár 200-ra is emelheti a szisztolés vérnyomást.

Mi az a  24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM)?

   Az ABPM jelentése: Ambulatory Blood Pressure Monitoring (ambuláns vérnyomás monitorozás) betűszava. Ez egy kis, automatikus, hordtáskaként viselhető vérnyomásmérő készülékkel történik, melyet a betegek 24 órán át viselnek. Programozásuk szerint nappal 20, éjjel 30 percenként mérnek. Így a  24 óra alatt  mintegy 70-80 mérést végez. Eredményei alapján a hipertónia tipizálásán túl a gyógyszeres beállítás pontosítására is sor kerülhet, valamint szervi szövődményekre utaló jelek alapján ezek kivizsgálása megkezdődhet. 

   A Magyar Hypertonia Társaság szakmai támogatásának köszönhetően, ez a módszer ma elterjedtebb hazánkban mint a közismerten jól műszerezett Egyesült Államokban. Az ABPM-el igen sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk: nemcsak a vérnyomás természetének felismerésében, hanem a vérnyomás gyógyszeres beállításában, szív-érrendszeri kockázati tényezők, szövődmények felismerésében, megelőzésében is. A jelenlegi ajánlások szerint évente egy alkalommal minden hipertóniás betegnél érdemes elvégezni a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozást.

Milyen vérnyomásmérőt használjunk otthon?

   Európai és amerikai ajánlások szerint ma a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás adatain kívül az otthon mért vérnyomásértékek alapján állítják be a vérnyomást. Célszerű otthonra olyan készüléket választani, amely a karon mér, és a számértéket kiírja (digitális

típus). Nemzetközileg ugyanis a felkaron a könyökhajlatban futó verőéren  ( az ún.arteria brachialison) mért vérnyomésérték az elfogadott, összehasonlítható. A csuklón mérő készülék nem ugyanazt mutatja, hiszen itt egy vékonyabb artéria fut.Vékonyságán kívül ez merevebb lehet is lehet (minél periferiásabb egy arteria annál hamarabb kezdődhet ennek sclerosisa). Ezért nagyobb ellenállással kell összenyomnia a vérnyomásmérő mandzsettának,  s így magasabb értéket mutat mint a felkar esetében.

   A digitális (számjelzést kiíró) készülékek általában könnyen kezelhetőek, megbízhatóak. Az általuk kiírt első szám  a szisztolés, a második a diasztolés vérnyomás értéke higanymilliméterben. Harmadikként a monitoron általában a pulzusszám jelenik meg. Az adott beteg számára az adott készülékkel mért adatok önmagukhoz való viszonyítsa, változása a fontos. Érdemes tehát a mért értékeket az időpontokal együtt feljegyezni, s ezen eredményekkel konzultáni kezelőorvosunkkal.

Mi a hipertónia szív szövődménye?

   Leginkább veszélyeztetett a szív. Könnyen belátható, ha a szívnek a magas vérnyomás miatt egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell áthajtania a vért, ez terheli szívet. Ezt a terhelést egy ideig maradandó károsodás nélkül viseli, de bizonyos idő után gátlódik szív elernyedése, s a szívben létrejött nyomásterhelés a szívizmot, esetleg a szívkoszorúereket is károsíthatja. Ez  pedig akár szívinfarktushoz is vezethet.

   A szív állapotának felmérésére ma már az EKG-nál sokoldalúbb eszközzel rendelkezünk: ez a szív ultrahang berendezés. Ennek segítségével a mozgásában kétdimenziós képen vizsgálható szív alaki eltérésein túl, egy ún. Doppler eljárással a szívben uralkodó áramlásokról, nyomásviszonyokról is adatokat kaphatunk. Ezekből lehet következtetni a hipertónia okozta szívkárosodás mértékére. Mivel a vizsgálat a beteget nem terheli, ismétlésével követhetjük a gyógyszeres kezelés során a szívkárosító hatás csökkenését vagy megszűnését.

Kezelhető-e a hipertónia okozta szívnagyobbodás?

   Igen. Nagyrészt visszafordíthatóan. A vérnyomásterhelés következtében, ennek mintegy ellensúlyozására  a bal kamra falának megvastagodása jön létre. Ez adja például a röntgennel észlelt szívnagyobbodás képét. Ezt a szívultrahang vizsgálat megerősítheti: számszerűen mérhetőek a falak vastagságai, nyomásviszonyok, áramlások. Ha szívultrahanggal már hipertóniás szívkárosodás (cardiomyopathia hypertonica) áll fenn, ez mindenképp gyógyszerrel kezelendő ! Ma már több olyan olyan korszerű gyógyszer-csoport van, mely a vérnyomás normalizálása mellett, részben ennek révén, részben más komplex kedvező hatások miatt képes visszafordítani a szivnagyobbodást, vagy megelőzni ennek kialakulását.

Lehet-e  nem gyógyszeresen kezelni a hipertóniát? 

   Igen, sőt kell is minden esetben, ha hipertónia áll fenn, a gyógyszerszedés mellett is.

   Bizonyos környezeti tényezők megváltoztatásával megelőzhetjük a hipertóniák egy részét. Ilyen például a túlzott konyhasóbevitel és az alkoholfogyasztás. (Sok konyhasót tartlamaznak: száraz hentesáruk, halkonzervek, sajtok, kenyérfélék).Ajánlott a napi 6 gramm konyhasó alatti  sóbevitel (összesítve,mindem táplálékra, italra értve).

   A dohányzás és a fizikai aktivitás  hiánya és az elhízás is emeli a vérnyomást.

   Persze, ha nincs lehetőségünk ( vagy akaratunk) egészséges életmódot élni, akkor legalább méressük vagy mérjük gyakrabban a vérnyomásunkat, s ha ez három különböző időpontban is magasabb 140/90-nél,vegyünk igénybe szakorvosi segítséget.

Okozhat-e merevedési zavart a hipertónia?

    Az 50 év feletti hipertóniás betegeknél mintegy 30 %-ban mutattak ki merevedési zavart. Ennek oka részben  az úgynevezett arterioszklerotikus érbetegség, melynek egyik tényezője maga hipertónia. Tehát a hipertónia kezelésével javítható az állapot.

   A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a hipertónia kezelésére alkalmazott gyógyszerek is okozhatnak merevedési zavart.

   Tehát ha merevedési zavar a hipertónia gyógyszeres kezelés kapcsán lép fel, úgy mielőbb érdemes kezelőorvosunkkal tanácskozni. Szakirodalmi adatok szerint, merevedési zavart okozhatnak a következő, hipertónia kezelésére használt gyógyszercsoportok:

• béta receptor blokkolók,

• calcium csatorna blokkolók közül a verapamil típusúak.

• A vízhajtók közül a thiazidok, a  spironolactonok, és a karboanhidráz gátlók.

• Az ún. centrális alfa2 receptor agonisták.

Meddig kell szednie a gyógyszert a hipertóniás betegnek?

   Egy szóval: élete végéig. Sajnos a hipertónia nem múlik el. Sokan abban tévhitben, hogy elmúlt a magas vérnyomásuk (mely a hatékony góygyszere kezelés következtében normalizálódott) abbahagyják a gyógyszer szedését. Ez káros sőt veszélyes is lehet, mert bizonyos gyógyszerek elhagyásakor ún. visszacsapás (rebuond phenomen) alakul ki: igen magasra emelkedhet a vérnyomás, mely  szervkárosító hatást is okozhat.

Orrvérzés lehet-e a magas vérnyomás első tünete?

   A közhittel ellentétben az orrvérzések leggyakoribb oka helyi eredetű. Az orrnyálkahártya, értágulatai, sérülése, akár felső légúti vírusbetegség kapcsán is eredményezhet orrvérzést. Ebből a tünetből  a hipertónia csak ritkán diagnosztizálható. Ha ismétlődő orrvérzés van, fül-orr gégész szakorvost érdemes felkeresni, természetesen a vérnyomást is mérjük meg.

Szabad-e hipertóniásnak sportolnia? 

   Nemcsak hogy szabad, kifejezetten ajánlott. Hetente 3x40 perc olyan testmozgás, mely növeli a szívverésszámot (kocogás, kerékpározás, labdajátékok) vérnyomáscsökkentő hatásúak. Részben  kedvezően áthangolják a vegetatív idegrendszert, részben csökkentik a testsúlyt is. A rendszeres dinamiks tréning hatására az enyhe magas vérnyomás normalizálódhat is! Nem ajánlottak azonban  a statikus gyakorlatok, mint például a súlyemelés, mert ezek vérnyomásemelő hatásúak.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tartalomjegyzék (kattintson az Önt érdeklő címre)

1 - Rizikófaktorok (kardiovaszkuláris, szív érrendszeriek)
2 - Alattomos, néma gyilkos: a hipertónia
3 - Kevésbé ismert kardiovaszkuláris rizikófaktorok
4 - Kardiológia, mint szakma ismertetése

Tervezett egyéb témák:
Célértékek zsíranyagcsere vonatkozásában
Rizikócsökkentés a táplálkozás megváltoztatásával
Rizikócsökkentés a fizikai aktivitás megváltoztatásával
Megelőzési lehetőségek a táplálkozás megváltoztatásával
Megelőzési lehetőségek a fizikai aktivitás megváltoztatásával
Megelőzés gyógyszerek nélkül
Megelőzés gyógyszerekkel

..............................................................................................................................................................................................

Nyomtatható változat letöltése (doc)
 

 
Nyitólap  |  Bemutatkozás  |  Orvos válaszol  |  Vizsgálatok/Árak  |  Egészségpénztár  |  Kapcsolat/Előjegyzés vizsgálatra  |  Jogi nyilatkozat  |  Impresszum

Kardiológia - Diagnosztikai Központ (Bp., X. Kőbányai út 45. I.em.; +36 30 9336 036; ipolyszauder@freemail.hu vagy @index.hu)

SiMoonDESIGN