Prof. Dr. Szauder Ipoly Ph.D. szakmai önéletrajza
Magyarországi szakképesítések
Általános orvosi, belgyógyász, kardiológus, hypertonológus, echokardiográfiás licensz, GCP szakvizsgák, képesítések (1973-2007).
Európa Uniós Szakképesítések
European Hypertension Specialist of European Society of Hypertension (2001).
European Cardiologist of European Society of Cardiology (2001).
Tudományos fokozatok
PhD (2015),
Egyetemi magántanár Szegedi Orvostudományi Egyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest (2018).
Oktatói tevékenység
Belgyógyászat oktatása a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolában 1987-l991.
EKG tanfolyam előadója 1991-től Orvostovábbképző Egyetemen, 1994-től a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen belgyógyász szakorvosoknak.
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar oktatója. Postgraduális belgyógyászati és kardiológiai képzés orvosoknak(rezidens): Csepeli Kórház és OPNI Belgyógyászati Osztályán.
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Családorvosi Tanszék vendég előadója, gyakorlati oktatás, rezidensképzés 1995 óta.
Kreditált háziorvosi továbbképző fórumok vezetője: EGIS Cardiovascularis Club, EGIS-OPNI Akadémia.
Szegedi Orvostudományi Egyetem és Semmelweis Orvostudományi Egyetem (Budapest) egyetemi magántanára, előadója 2018.
Kórházi orvosvezetői tevékenység
Osztályvezető főorvos 2001-2005 Csepeli Weiss Manfréd Kórház Belgyógyászati osztály kardiológiai, gastroenterológiai profillal (90 ágy) és ambulanciákkal.
Osztályvezető főorvos 2005-2008 Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Belgyógyászati és Fertőző Pszichiátriai Osztály (40 ágy).
Járóbeteg szakrendelés vezetői, orvos menedzseri tevékenység
Medisan Poliklinika Kft. (1991-1994), tulajdonos, ügyvezető igazgató.
Magyarországon az első valódi, többszakmás (belgyógyászat, kardiológiai, urológia, nőgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégészet, neurológia, pszichiátria, ultrahang, menedzser szűrővizsgálatok) magán szakorvosi rendelő volt. Elsőként vezette be Magyarországon a menedzserszűréseket, dolgozott ki speciális, a hazai morbiditáshoz adaptált protokollokat.
Cardiosens Tudományos és Tanácsadó Betéti Társaság 1992-től, jelenleg is: tulajdonos, ügyvezető igazgató.
Tevékenységi kör: tanácsadó és szakértői tevékenység szakrendelők kialakításában, működtetésében, járóbeteg ellátásban.
Kardiológiai Diagnosztikai és Hypertonia Központ (2010-től) igazgató főorvos.
Péterfy Sándor utcai Kórház, Terézvárosi Szakrendelő, Kőbányai Úti Szakrendelő, Vecsési és Pestszentimrei Kardiológiai Szakrendelések vezetője, működtetője 1993- 2021.
Tudományos Társasági Tagságok
Magyar Kardiológusok Társasága 1977-től. Ezen belül megalakulása óta az Echokardiográfiás munkacsoport és Noninvazív munkacsoport (utóbbinak 1995-99 között vezetőségi-) tagja.
Magyar Belgyógyász Társaság 1978 óta.
Magyar Hypertonia Társaság és ABPM szekció alapító tag (korában az Echokardiográfiás Munkabizottság vezetője).
European Society of Cardiology (European Cardiologist of ESC).
European Society of Hypertension (European Hypertension Specialist of ESH).
Tudományos munkásság
A szívbetegségek és a magas vérnyomás összefüggéseinek elkötelezett kutatója, több mint három évtizedes belgyógyászati-kardiológiai kórházi gyakorlata során új diagnosztikai eljárások kidolgozója.
Tudományos fokozata: PhD. Egyetemi magántanár.
Elsőként dolgozott ki és alkalmazott egy új diagnosztikai módszert, a szimultán (egyidejű) 24 órás vérnyomás és EKG monitorozást. Módszerét és alkalmazását 1993-ban a Magyar Hypertonia Társaság kongresszusán ismertette.
Előnye a módszernek az egyidejűség, csak ezzel mutatható ki a vérnyomásváltozások okozta EKG eltérések (ritmuszavar, szívizom vérellátási zavar), ellentétben a különböző időpontban felhelyezett, különálló készülékekkel.
Az általa közreadott szakmai elvi alapok felhasználásával készült a Meditech Kft. „Cardiotens és CardXplore” nevű egyidejű ambuláns vérnyomás és EKG monitorja, (egy készülékben egyesíti a két funkciót), ami ma már Magyarországon hivatalosan is elismert és széleskörűen alkalmazott diagnosztikai készülék.
Publikációi
1976 óta 185 publikáció: 9 szakkönyv, 4 könyvfejezet, 45 szak-közlemény (ebből 37 önállóan jegyzett), 127 kongresszusi, illetve orvos továbbképző előadás a belgyógyászat, kardiológia, hypertonológia tárgykörében.
Könyvei
Kardiológiai hypertonológiai manuále (2004, Medicina).
Önálló kis kézikönyv a gyakorló orvosoknak, a szerző által kidolgozott EKG elemző „gyors” EKG iskolával.
Hypertoniás szívbetegség monográfiája (2011, Vox Medica).
Ötletadó- főszerkesztő, három könyvfejezet szerzője. A magas vérnyomás és a szívbetegségek közötti kapcsolatok – hazánkban még kevéssé publikált ismereteinek részletes összefoglalása.
Kardiológiai szófejtő (2013, Galenus).
Mintegy 2000 kardiológiai és hypertonológiai szakkifejezést ismertet. A kardiológiai szakkifejezések magyarításán túl szócikkek formájában elmagyarázza ezek jelentését, kitér egyes betegségek, vizsgálatok részletesebb ismertetésére, mintegy kisenciklopédia formájában.
Kardiológiai-hypertonologiai praktikum (2013, Medicina).
Önálló szakkönyve nem csupán a 2004-ben megjelent Kardiológiai-hypertonológiai manuále című munka továbbvitele: annak érvényes szakmai alapjain épült, de önálló, új komplexebb mű. A legfontosabb hazai és európai irányelvek figyelembe vételével, a gyakorló orvos számára legfontosabb részek a szerző gyakorlatából merített kommentárokkal, tanácsokkal egészültek ki. Ismerteti a hypertoniás szívbetegség új, általa kidolgozott, echokardiográfiás súlyossági besorolását is. Különös hangsúlyt helyez a hazánkban még kevésbé ismeretes hypertoniás szívbetegség, mint önálló entitás, súlyának, klinikai formáinak részletes ismertetésére: hypertonia indukálta angina pectoris, microvascularis coronariabetegség, nők ischaemiás szívbetegsége, coronaria X szindróma. A hypertonia kezelésében részletesen ismerteti a kronofarmakoterápiát, gyakorlati példákkal, ABPM illusztrációkkal.
Kardiológia és hipertonológia gyakorló orvosoknak EKG elemzési gyakorlatokkal (2017, Medicina).
Ebben a szerző röviden, lényegre törően, a gyakorló orvos számára mindennapi használatra alkalmasan összegezi a kardiológiai diagnosztikát, terápiát. Újdonságok: kardiológia internetes rizikókalkulátorok, döntési algoritmusok, echokardiográfiás és nukleárkardiológiai leletértelmezések. Gyors EKG iskolával, a leggyakoribb EKG képekkel. Kiegészítve a szerző négy évtizedes gyógyító tevékenységéből szerzett hasznos tanácsokkal “A szerző tapasztalata” című fejezetvégi kommentárokban, a leggyakoribb diagnosztikus és terápiás tévedések elkerülésére is.
Hypertonia és szövődményei a napi gyakorlatban (2018, Medicina).
A szerző előző munkáinak bázisán, még rövidebben, a gyakorló orvos számára mintegy zsebkönyvként is használhatóan összegezi a hypertonia betegség szövődményeit, diagnosztikáját, terápiáját. Hasznos tanácsokkal a leggyakoribb diagnosztikus és terápiás tévedések elkerülésére. Hangsúlyozva, miként ismerhető fel a hypertonia már a tünetek, panaszok alapján. Ha pedig a mérések nem mutatják ki, akkor EKG és szív ultrahang jelek alapján mikor kell gondolni hypertoniára is.
Kardiológiai kislexikon (2019 első kiadás, 2022 második, bővített, átdolgozott kiadás. Medicina, Budapest).
Rohanó világunkban, a túlterhelt orvosnak kevés ideje jut részletes magyarázat adására, pedig az érdeklődő betegek, hozzátartozóik joggal szeretnék tudni, hogy a leletbe, zárójelentésbe írt diagnózisok-kifejezések lefordításán túl mi ezek jelentése-jelentősége. Az internet információhalmaza pedig, a szakismeretek hiányában, gyakran tévútra vezeti a laikusokat. Az orvosi nyelv heterogén: görög, latin, angol és német kifejezésekkel jelöli a különböző tüneteket, betegségeket, gyógymódokat. A szakkifejezések nem fejthetőek meg hagyományos szótárakkal, ugyanis az orvosi szóhasználatban az idegen kifejezések részben eltorzultak, gyakran sajátos, más jelentésűek. A kardiológia pedig, mint az orvoslás minden más, speciális területe, sajátos nyelvezettel rendelkezik: szakkifejezései, rövidítései gyakran még az ebben nem járatos orvos számára is fejtörést okozhatnak, különösen nehezen érthetőek a laikusoknak. A kislexikon ebben is segítséget ad: a mintegy 2500 kardiológiai és hipertonológiai szakkifejezés magyarításán, a rövidítések feloldásán túl, jól érthető szócikkek formájában adja magyarázatukat. Kitér egyes betegségek, vizsgálatok részletesebb ismertetésére is.
Hypertonia. Diagnosztika és terápia tömören (2021, Medicina).
Hiánypótló: a gyakorló orvosnak, mindennapi használatra, mintegy vademecumként, lényegre törően, röviden összegzi a hypertonia diagnosztikáját-terápiáját.
Hasznos tanácsok a szerző gyógyító tevékenységéből „A szerző tapasztalata” című fejezetvégi kommentárokban. Diagnosztika: fókuszban: mikor gondoljunk hypertoniára már az anamnézis, panaszok, tünetek alapján. Az EKG, ABPM, echokardiográfia megfelelő értékelése. Szövődmények: az alulreprezentált hypertoniás szívbetegség felismerése-kezelése. Terápia: fókuszban: a leggyakoribb hibák és elkerülésük. Individuális, kronofarmakológiai aspektusú kezelés. Terápiarezisztencia felismerése és megoldása. Mono- és kombinációs terápiák előnyei-hátrányai. Multidiszciplináris szempontok-társbetegségek.
Microvascularis coronariabetegség (2021, Medicina).
A gyakorlatban kevéssé ismert, microvascularis coronariabetegség (a kis koszorúerek betegsége), melynek éppoly súlyos szövődményei (myocardialis infarctus és halálozás) lehetnek, mint a jól ismert nagy (kívül a szívburok alatt futó (epicardialis) koszorúereknek. A microvascularis coronariabetegség diagnosztikáját többnyire a tipikus panaszok mellett a pozitív terheléses EKG utáni „negatív” szív CT vagy koronarográfia jelenti (nincs a nagy koszorúereken jelentős eltérés). Kezelése és további vizsgálata szemléleti okok, valamint a korlátozottan elérhető invazív és noninvazív eszközök miatt többnyire elmarad.
A könyv célja ezért ezen kórkép első, részletes hazai megismertetése, összhangban az Európai Kardiológus Társaság 2020-as ajánlásával. Anatómiai patofiziológiai bevezetés után – a klinikusok számára vezérfonalat ad az invazív és a noninvazív módszerű diagnózistól a kezelésig, a hazai lehetőségek figyelembe vételével, ezekre adaptált javaslatokkal, könnyen áttekinthető diagnosztikus és terápiás algoritmusokkal.
Különös hangsúlyt helyez a hazánkban még szintén kevésbé ismeretes hypertoniás szívbetegségre, mint önálló entitásra, súlyának, klinikai formáinak részletes ismertetésére: hypertonia indukálta angina pectori és microvascularis coronariabetegség, nők ischaemiás szívbetegsége. Mind az elsődleges, mind a másodlagos microvascularis coronariabetegség összetett és nem könnyen diagnosztizálható formáit ismerteti (a nagy koszorúér szűkületben, egyéb a szív-szívizom betegségekben létrejövő, a szívműtéti beavatkozások után kialakulhatóak).
Coronary Microvascular Disease in Clinical Practice (Medicina 2023)
A magyar kiadás átdolgozott, bővített angol kiadása.
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok, prevenciós stratégiák kézikönyve (Medicina 2023)
A szerző Prof. Dr. Szauder Ipoly ismert belgyógyász, kardiológus, hypertonológus, European Cardiologist of ESC, Clinical Hypertension Specialist of ESH. A hypertonia és a szívbetegségek összefüggéseinek elkötelezett kutatója, az egyidejű 24 órás ambulans vérnyomás és EKG monitorozás elvi alapjainak kidolgozója-közreadója, a hypertenzív szívbetegség, a kronofarmakológiai kezelés, a microvascularis coronariabetegség hazai megismertetője.
A kardiovaszkuláris rizikófaktorok jelentősége
Ok-okozati összefüggésben állnak a kardiovaszkuláris betegségekkel, amelyek leggyakrabban több rizikófaktor összetett, additív kockázatnövelő hatása következtében alakulhatnak ki. Ezért a hatékony prevenció érdekében minden esetben, személyre szabottan, lehetőség szerint az összes kockázat és a rizikó felmérése után ezek mindegyike kezelést igényel.
Hiánypótló
A gyakorló orvos számára, kézikönyvként foglalja össze a legújabb nemzetközi irányelvek és szakirodalmi források alapján a kardiovaszkuláris betegségek kevésbé ismert, legújabb rizikótényezőit a megfelelő prevenciós és kezelési eljárásokkal. Gyakorlati tanácsokkal, kiemelten: hypertonia, nők coronariabetegsége, microvascularis coronariabetegség.
Tartalmából
A hagyományos, klasszikus rizikófaktorok mellett: atherosclerosis, hyperlipidaemia, hypertonia, obesitas, dohányzás, diabetes mellitus, életkor, életmód, családi anamnézis, bemutatja azokat az új, kevésbé ismerteket, amelyeknek éppolyan fontos szerepük van a kardiovaszkuláris kórképekben, mint a hagyományosaknak. Ezek a következőek: etnikai különbségek, biomarkerek, húgysav, homocisztein, gyulladásos és egyéb tényezők, C-reaktiv protein. Betegségek, amelyek növelik a kardiovaszkuláris betegségek valószínűségét: krónikus vesebetegség, krónikus obstruktív tüdőbetegség, daganatos, hematológiai, gastroenterológiai betegségek. Fertőzések: COVID 19, HIV, influenza, periodontális betegség. Rosszabb klinikai prognózishoz vezethetnek: alvászavarok és obstruktív alvási apnoe, pajzsmirigy betegségek, környezeti expozíció, társadalmi-gazdasági tényezők, törékenység, gyengeség.
