Egyszerűen: szívpanaszok esetén. Bővebben: minden olyan esetben, ha szívbetegségre van gyanú.

De mik azok a szívpanaszok?

Ez nem is olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek látszik. Gyakran fáj a mellkas a szívtájon – ez szívpanasz? Néha nehézlégzést érzünk- ez vajon szívpanasz-e? Szapora szabálytalan szívverés- ez szívbetegség jele-e?Mindegyik kérdésre a jó válasz: igen, lehetséges, de attól függ.No, hát itt kezdődik a neheze – főleg nem szakember számára, hiszen akár a mellkasi fájdalomnak, akár a nehézlégzésnek is számtalan oka lehet.

Példák: mellkasi fájdalmat okozhat a bőr, a bőr alatti kötőszövet, az izmok, az ízületek, a bordák, a csigolyák, az idegek, a mellhártya, a tüdő, és végül de nem utolsósorban akár a szív is.

A nehézlégzésnek is számos nem szív eredetű oka lehet. A szapora vagy szabálytalan szívverés formájában jelentkező ritmuszavar sem mindig szív eredetű (gyakran fel nem ismert magas vérnyomás, vagy idegi eredetű). Ezeket kardiológiai jártasság, szakértelem nélkül elkülöníteni igen nehéz feladat.

Az öndiagnózishoz „ puskázáshoz” igénybe vett internetes segítségek többnyire tévútra viszik az érdeklődőt. Gyakorlatom szerint az internetes öndiagnoszták közül szinte mindenki a legsúlyosabb, legrettegettebb kórképnél a szívinfarktusnál köt ki, s szorongva várja a kardiológiai véleményt.

Szerencsére ez az internetes öndiagnosztika nem nagyon megbízható, ezért gyakori a tévedés: gyakran sokkal enyhébb a baj, mint pacienseink az interneten elérhető információkra alapozva gondolják. Persze ennek feltárásához kardiológiai vizsgálat szükséges, mely ma már az EKG-n kívül alapként tartalmazza a szív ultrahang (echokardiográfiát) és gyakran a terheléses EKG vizsgálatot is. Erről részletesebben olvashatnak a „Mit vizsgál a kardiológus?” című írásunkban.