Egy szóval: a szívet.

Bővebben: mindent, ami a szívvel, a keringéssel kapcsolatos, ezzel összefügg.

Kardiológiai vizsgálatok

A kardiológia a köztudatban még mindig azonos az EKG vizsgálattal, holott az EKG a szív elektromos működésének leképezésével csak egy kicsiny része a kardiológiai diagnosztikának. Az EKG fontos adalék a kardiológiai diagnosztikában, de sajnos nem átfogó kardiológiai módszer. Ezt a XX század elején gondolták, amikor is még más kardiológiai műszeres vizsgálómódszer nem létezett.
A vértelen kardiológiai diagnosztikában fordulópontot jelentett a kardiológiai ultrahang (szív ultrahang, echokardiográfia) bevezetése, mely a 80-as évektől a kardiológia egyik legfontosabb, ma már alapvizsgálatává vált.A másik kardiológiai mérföldkő a szívkatéterezés (érfestés- coronarographia) és az ún. invazív coronaria beavatkozások. PCI: percutan coronary intervention, a koszorúértágítás (PTCA: Percutan Coronary Angioplastica, 1978) illetve, ennek keretében stent beültetése. Ez a koszorúérbe helyezett gyakran gyógyszerrel bevont (DES: Drug Eluting Stent) csőszerű szövetbarát eszköz mely mintegy „kipányvázza”, belülről „kitámasztja” a koszorúereket, megakadályozva annak visszaszűkülését). Ezek a korszerű lehetőségek pedig a koszorúerek diagnosztikáján kívül a kardiológiában megadják a közvetlen gyógyítási lehetőséget is. Ettől kezdve beszélünk invazív (véres) és noninvazív (vértelen) kardiológiai módszerekről.
Az invazív kardiológia fontos eszköze a beültethető pacemaker (szív ütemadó) és az intrakardialis defibrillátor (ICD) melyekkel a súlyos ritmuszavarok elháríthatóak. Legújabban szívelégtelenségben az ún. reszinkronizációs készülékek hangolják össze a kamrák és a pitvarok működését segítve ezzel a szív jobb teljesítményét.

Fentiek alapján tehát kardiológia egy olyan mozaik -kirakós vagy puzzle- feladathoz hasonlítható, melynek megoldásához sok részt kell megtalálnunk ahhoz, hogy a kardiológus számára a legpontosabb, minél teljesebb kép adódjék a szív működéséről, betegségéről s a gyógyítás lehetőségeiről.

Ezek a következők:

  • kórtörténet felvétel
  • fizikális vizsgálat
  • EKG
  • 24 órás EKG monitorozás
  • 24 órás vérnyomás monitorozás
  • szív ultrahang
  • különféle terheléses vizsgálatok (EKG, szív ultrahang, légzésfunkcióval összekötött ún ergospirometria)
  • szívizotóp
  • cardio-CT vizsgálatok
  • coronarographia

A kardiológiai vizsgálati mozaik egyes részei (rész kardiológiai vizsgálatok) önmagukban is fontos információkat adnak, de csak a többi kardiológiai vizsgálattal egységbe foglaltan, az abban járatos szakember számára, megfelelően értékelve adják a teljes képet.

Nehezíti azonban a kardiológus helyzetét, hogy a „szív körül egy ember van” (szerző saját mondása alapján, vagy Shakespeare után szabadon: „minden nyűgével bajával”). Ez azt jelenti, hogy minden egyéb esetleges szervi betegséggel-eltéréssel, idegrendszerrel, gyakran kedvezőtlen pszicho-szociális környezettel. Mindezeket a kardiológusnak is figyelembe kell vennie, az egész embert a maga teljességében kell kezelnie, holisztikus módon.