Kardiológiai vizsgálatok
EKG, Terheléses EKG vizsgálat, Szív ultrahang vizsgálat (echokardiográfia), EKG (Holter) monitorozás, Vérnyomás monitorozás, Szív izotóp és Cardio-CT vizsgálat
EKG
A nyugalmi EKG még ma is kardiológiai alapvizsgálat. A szív elektromos működésének egy görbe (hullámformák) alakjában történt leképzésével főként heveny vérellátási zavarokról (szívinfarktus, koszorúérgörcs) illetve ritmuszavarokról, a szív kamrák terheléséről kapunk indirekt információkat. Sajnos a nyugalmi EKG kardiológiai értéke koszorúér betegségben csekély, mert bizonyos esetekben, ha épp nem rosszullétkor készül az EKG, akkor rejtve maradhat az egyik legsúlyosabb kardiológiai betegség, a koszorúér betegség, sőt még esetleg lezajlott hátsófali szívinfarktus is. Ennek a korlátozott kardiológiai diagnosztikus értéknek a javítására szolgáló, igen fontos kardiológiai vizsgálómódszer a terheléses EKG vizsgálat.
Terheléses EKG vizsgálat
A kardiológiai alapvizsgálatok után a legfontosabb és igen jelentős információtartalmat hordozó kardiológiai vizsgálat. Kerékpár vagy futószalag segítségével végzett terhelés közben folyamatosan rögzítik az EKG-t, vérnyomást mérnek, s közvetett (pulsoxymetria) vagy közvetlen módon mérik a vér oxigéntelítettségét vagy az oxigénfogyasztást. Nagyon fontos keringési információkat kapunk, vérnyomás és szívfrekvencia szabályozás mellett elsősorban a koszorúerek vérellátási zavaráról. Ezek olyan eltérést okozhatnak a terheléses EKG görbén, mely alapján már nagy valószínűséggel felállítható a koszorúér betegség diagnózisa.
Szív ultrahang vizsgálat (echokardiográfia)
Ma már olyan kardiológiai alapvizsgálat, mint régebben az EKG volt. Elsődleges szerepe van szívelégtelenség, koszorúér betegség- szívinfarktus diagnosztikájában. Fájdalmatlan, nem károsítja a szervezetet, ismételhető, a változások (javulás, romlás) felmérésére alkalmas, eredményei összehasonlíthatóak. Segítségével a szív falai, üregei mérhetőek, 2-3 dimenzióban. Az áramlások alapján meghatározhatóak a szív üregek (pitvarok, kamrák) és a szívbe vezető erek nyomásai. A billentyűk működés közben láthatóak, ha nem jól zárnak ez a színes Doppleres eljárással jól kimutatható. A a szív ereje felmérhető,meszesedések is észrevehetőek. Hypertonia (magas vérnyomás betegség) esetében a szív ultrahanggal vérnyomásterhelés speciális jelei láthatóak. Gyakran diagnosztizálható szív ultrahanggal az addig nem ismert magas vérnyomás ( hypertonia) betegség a megfelelő jelek alapján. A szívbetegségek, hypertonia kezelésekor a gyógyszerek hatása felmérhető.
EKG monitorozás
24 órás ambuláns EKG (Holter ) monitorozás
Az alap kardiológiai vizsgálatok után javasolható módszer. Egy kis EKG készülék rögzíti 24 órán át az EKG jeleket. Szapora, szabálytalan szívverés, ritmuszavarok, bizonytalan rosszullétek, szívizom vérellátási zavar, pacemaker indikáció felállítására, ájulások, megszédülések kardiológiai okának felderítésére alkalmas.
Vérnyomás monitorozás
24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás (ABPM) kardiológiai szerepe
Mivel nagyon sok szívpanaszt (szapora szívdobogás, szívkihagyás, fulladás) a fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás (hypertonia) okoz, ennek észlelése korrekt módon a 24 órás vérnyomás monitorozással (ABPM) lehetséges. Ha csak egyszer-egyszer mérik, a magas vérnyomás betegség kezdeti szakában gyakran normális vagy akár alacsonyabb értékeket is kaphatnak, s akkor az a téves képzet alakulhat ki az érintettben, hogy nincs magas vérnyomása. Ez a kis készülék a beprogramozástól függően nappal 20, éjjel 30 percenként automatikusan megméri a vérnyomás, s a pulzust is rögzíti. A 24 órás vérnyomás lelet 70-80 mérése alapján és egyéb származtatott statisztikai adatai alapján már pontosabb diagnózison kívül a gyógyszer beállítása is megtörténhet, s ennek révén a kardiológiai panaszok is megszűnhetnek. Nem szólván a megelőzésről! A kardiológiai szövődmények (koszorúér betegség, szívelégtelenség, ritmuszavarok, szívinfarktus, aorta billentyűmeszesedés-szűkület) megelőzhetőek a magas vérnyomás megfelelő beállításával.
Szív izotóp és Cardio-CT vizsgálat
A koszorúérfestés (coronarographia) után ezek adják a legpontosabb találati valószínűséget szív-koszorúér betegségben. Bonyolult, idő és költségigényes, kevés helyen végzik. Sugárterheléssel is járhatnak, mindezek miatt csak előzetes kardiológiai kivizsgálás után javasoltak, megfelelő indikációval.